A 90-es évek
Iskolánk a jelenlegi helyére, a Magyar Honvédség átszervezése kapcsán megüresedett Petőfi laktanyába a Rendőri Ezred 4. zászlóaljának objektumából (Stromfeld laktanya) 1992-ben költözött át, és ezzel nyert önálló elhelyezést.
Iskolánkban 1993-ban kezdődött meg az érettségire épülő, kétéves, nappali rendszerű, de a felnőtt oktatás sajátos szabályai szerinti szakközépiskolai képzés. Az évi 150 fős képzési kapacitású intézményből tervezetten 2 x 400 fős oktatási bázis alakult ki. Ezzel együtt az iskola oktatói és egyéb dolgozói létszáma is közel ötszörösére emelkedett.
A rendőrség nagyfokú létszámhiánya és a már állományban lévő alacsonyabb iskolai végzettségű rendőrök szakmai alapképzésének biztosítása az átmenet folyamatosságát tette indokolttá. Ennek érdekében az iskolán együtt volt jelen az új szakközépiskolai képzési forma és a régi 10 hónapos tiszthelyettesi alapképzés. Intézményünk az 1992-1993-as tanévben helyi és kihelyezett tagozatokon (Eger, Szécsény, Nyíregyháza, Debrecen) összesen 1240 fő, helyben 150 fő alapképzését végezte el. A szakközépiskolai évfolyam beindításának szükségessége ugyanakkor további bővítéseket indokolt, az oktatás fejlesztése mellett folytatódott az iskola területén lévő épületek rekonstrukciója.
A folyamatos rendőri létszámhiány megszüntetése érdekében parlamenti döntés született a Rendőrség létszámának 2000 fős növeléséről. 1993-ban a Parlament Honvédelmi Bizottsága a rendőri szervek létszámhiányának pótlása érdekében a bevonulás után 3 hónappal az arra jelentkező sorkatonák Rendőrséghez történő átirányítását (központi státuszra kerülő állomány), felvételét és beiskolázását támogatta.
A rendőri munkával szembeni megnövekedett követelményekből adódóan nemcsak a képzés időtartama, formája, hanem az oktatott tantárgyak száma és tartalma is folyamatos változáson ment keresztül. Az 1993. évi oktatási reformmal a korábbi képzési formákhoz képest új szakmai tantárgyak kerültek a tantervbe, illetve kiemelt figyelmet kaptak egyes, az európai elvárásoknak is megfelelő intézkedési kultúra kialakításához szükséges közismereti tantárgyak. Ennek megfelelően az alábbi tantárgyak oktatására került sor: közrendvédelem, közlekedés, nyomozástan, szabálysértési és igazgatásrendészet, csapatszolgálat, büntetőjog, jogi és közigazgatási ismeretek, lőkiképzés, rendőri testnevelés, gépírás, informatika és számítástechnika, idegen nyelv, intézkedés-lélektan, rendvédelem története, rendőri szolgálati technika, munka- és egészségvédelem, osztályfőnöki óra. A képzés teljes időtartama 3168 óra volt, melyből mintegy 2300 óra az iskolai elméleti- és gyakorlati foglalkozásokon, 800 óra pedig az első év végén és a második évben a gyakorlati képzési helyeken került megvalósításra. A rendőrképzés jogi átalakulása időben közel egybe esett a köznevelési és szakképzési jogi szabályozás megújulásával.
Az 1994-ben elfogadott rendőrségi törvény a hivatásos állományba vételt érettségihez és szakközépiskolai rendőr szakképzettséghez kötötte. E törvény hatályba lépésével a rendőr szakközépiskolák a rendőrség tiszthelyettesi utánpótlásának kizárólagos szolgáltatójává váltak.
A rendőr szakközépiskolák 1996 áprilisától az akkor létrehozott Készenléti Rendőrség alárendeltségébe kerültek, de ez az elképzelés nem vált be, ezért a belügyminiszter 1997 januárjában visszaállította az iskolák önállóságát. A tanulók a képzés első tanévének tanintézeti képzését befejezve a rendőrség hivatásos állományába kerültek kinevezésre, a második tanévben az elméleti képzés idejére vezényelték őket az iskolába.1996-ban a létszámhiány enyhítése céljából különböző alapfokú, kétszer öthónapos és egyéb tanfolyamok indultak rendőri szerveknél, amelyeket csak 1998-ban sikerült megszüntetni.
Ebben az időben került előtérbe a közösségi rendőrségi modell, a tantárgyak tartalma és szerkezete ehhez igazodott. Az 1997-ben elfogadott Központi Tanterv a korábbi struktúrával ellentétben a kétéves szakközépiskolai képzést követően csak őr-járőr beosztások betöltését tette lehetővé. Magasabb tiszthelyettesi beosztások betöltését különböző szaktanfolyamok elvégzéséhez kötötte.
1998-tól megkezdődött a Belügyminisztérium oktatási struktúrájának átalakítása, a különböző képzések és továbbképzések szervezeti, tartalmi korszerűsítése. Az iskolarendszer átalakításának megszervezése a tanintézetek aktív közreműködésével a BM Oktatási Főosztályra hárult. A meglévő rendőr tanintézetek a határőr iskolákkal (Adyliget, Sopron, Körmend) egyetemben 1999-ben integrálódtak a Belügyminisztérium szervezetébe, és 1999 augusztusában Rendészeti Szakközépiskola néven a korábbinál szélesebb feladatrendszerrel újjáalakultak.
Az intézmények, így iskolánk alapfeladata is módosult. Már nem kizárólag a rendőrség, hanem a rendvédelmi szervek részére történt és történik napjainkban is két évfolyamos, nappali és levelező tagozatos szakképzés, valamint számos át- és továbbképzés. Az iskolák alapítója és fenntartója a belügyminiszter volt, aki a szakközépiskola szakmai irányítását és felügyeletét a Belügyminisztérium Oktatási Főosztályon, míg gazdálkodásának irányítását és felügyeletét a BM Oktatási Igazgatóságon keresztül látta el.
A tanintézetek megkezdték képzési rendszerük átalakítását, a vegyes képzések (rendőr illetve határőr szakok) bevezetését. A határőr iskolák részéről Adyligeten és Sopronban, a rendőrképző intézmények esetében pedig Miskolcon szervezték meg a vegyes képzéseket. A budapesti, csopaki és szegedi iskolák továbbra is kizárólag rendőrképzést folytattak. A korábbi gyakorlattal szemben a tanulók csak tanulmányaik befejezése után kerültek hivatásos állományba, addig közterületi szolgálatellátásra nem voltak vezényelhetők, így a képzés sokkal kiegyensúlyozottabbá vált, gyakorlati idejük alatt végig mentor felügyelte munkájukat, vett részt képzésükben.